"Center mindig is nagy helyet fog majd elfoglalni a szívemben, mert tudom, hogy még egy ilyen ló, mint ő nem lesz még egy hasonló. " Csuka Balázzsal beszélgettünk.

2018.10.10

Csuka balázs és Timpex Center

Az elmúlt napokban lehetőségünk volt a nem régiben, a versenypályákról visszavonult, Timpex Center lovasával, Csuka Balázzsal beszélgetnünk. Timpex Center, egy 2003-ban született sárga herélt, kinek apja kétszeres olimpiai bajnok, Dobels Cento, anyja pedig, Hargita Hajadon. Ahogyan azt megtudtuk, Timpex Centerről, már csikó korában is tekintélyt parancsolt magának az ugróképessége, temperamentuma, egyénisége. Karaktere viszont, sok lovasnak megnehezítette a dolgát, de ahogyan azt szokták is mondani minden kezdet nehéz. Ahogyan telt az idő, Ifj. Szabó Gábor is versenyzett vele és a páros 20 nyert versenyt tudhatott magáénak. Többek között, az ötéves mének döntőjét Mezőhegyesen.

Végül a sors úgy hozta, hogy Csuka Balázshoz került 9 évesen, amely egy nehezebb kezdés után kiemelkedő verseny karriert eredményezett a páros számára, hiszen egytől egyig a régió összes, neves versenyszámát megnyerték. Timpex Center volt, Electrolux Nagydíj és Aranykapu Kupa győztes. A Hajdúszoboszlói, Kenderesi, Gyöngyösi városok díjának első helyezettje. Örömünkre szolgált tehát, hogy Csuka Balázzsal beszélgethettünk erről a nagyszerű lóról és közös karrierjükről.

Interjú

Üdvözlünk itt az oldal keretein belül! Köszönjük, hogy elfogadtad meghívásunkat! Mindent megelőzve az első kérdésünk az lenne hozzád, hogy mikor és miként kerültél először kapcsolatba a lovak világával?

-Üdv! Sziasztok! Köszönöm, hogy itt lehetek! Kilenc éves voltam mikor a testvérem osztálytársával , aki lovagolt akkor már régebb óta, kimentünk egy lovardába és akkor kerültem velük először kapcsolatba. Eleinte rettentően féltem a lovaktól, de ahogyan az idő telt elhatároztam, hogy megtanulok lovagolni. Egyetlen egy akadály volt csak, hogy nem nagyon volt érzékem hozzá.. Úgy voltak vele, hogy hagyjam abba és maradjak egyéb, más sportok mellett, mert az úgyis jobban ment, hiszen úsztam és a küzdősport sem okozott problémát számomra, mivel mindkettőben a korosztályomtól fentebbi kategóriákban versenyeztem. Végül három hónapba tellett, de megtanultam normálisan ügetni, utána pedig minden ment a maga útján tovább. Azóta sem bánom, hogy akkor nem hagytam abba a lovaglást és folytattam tovább.

Csuka Balázs

Feltudnád-e nekünk idézni, hogy melyik eredményed volt az, melyet Te mérföldkőként tudtál elkönyvelni a karriered során?

-Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen minden sportban vannak adott szintek, melyek átlépése is már egy kisebb mérföldkőnek számít. De talán az, amikor 2005-ben, Timpex Cabale-val, aki nem mellesleg Timpex Bölcsész apja, a hatéves lovak korosztályos tenyészversenyének döntőjében, harmadik és Timpex Queen-nel ugyanebben a számban, második helyezést értem el és még abban az évben a Fiatal Lovak Világbajnokságán is lovagolhattam. Ezek az eredmények számomra azok a mérföldkövek, melyekre a mai napig büszke vagyok és egy jó időszakként könyvelhettem el.

Timpex Center...Kiemelkedő teljesítmények, szép eredmények a versenypályákon és egy kiváló karrier mögötte, melynek a nagy részét közösen élhettétek át. Hogyan kezdődött el mindez? Hogyan alakítottátok ki a közös hangot egymás között?

-Nos, ennek egy igazán érdekes háttere van. Nem titok, hogy az ő karaktere nem egy könnyű eset, 5-6 éves korától kezdve eredményesen teljesített, Ifj. Szabó Gáborral majd később, 7 évesen Szűcs Zoltánnal is egyaránt, majd Kovács Roland kezei között pedig nemzetközi szinten gyermek kategóriában Nagydíj szinten második helyezett volt és a Nemzetek Díja csapatversenyben is egyaránt a második helyezést érte el. Mind ezek után 9 éves korában került hozzám, eleinte annyira nem szerettem őt az otthoni munka tekintetében, mert egy nagyon nehéz lovaglású, temperamentumos ló volt és nehezen lehetett vele bírni. De egy akkor még kislány, aki sokszor járt ki hozzánk lovagolni, Szabó Krisztina hatására, aki állandóan kérlelt, hogy ne rakjam le és, hogy lovagoljam, mert így el fog veszni alapon, nem tehettem mást és lovagoltam tovább és a verseny szezonra elég jól összetudtunk kovácsolódni.

-Persze azóta is vannak és lesznek is neki kisebb, nagyobb dolgai hiszen egy egyéniség, gondolok itt a karakterességére. De az eredményei és a nyerni akarása miatt, én és még velem sokan mások is különösképpen megszerették ez idő alatt. Igazán a szívünkhöz nőtt.

Center, mint tudjuk a napokban búcsúzott el a versenypályájától és a versenykarriertől egyaránt 15 évesen. Annyi közösen töltött év után Te hogyan élted ezt meg?

-Szívszorongató, talán ez a legjobb szó erre, hiszen öt évig, én szinte mindig vele mentem, minden kisebb vagy nagyobb versenyre. Az utóbbi évben már kímélnem kellett a kora miatt, így más lovakkal is jártam, de ő rá mindig lehetett számítani a legszebb pedig mindebben, hogy ezt sok sok éven keresztül.

Timpex Center

Szám szerint az ötödik és egyben az utolsó kérdésünk hozzád az lenne, hogy van-e már olyan ló az istállótokban, amely képes őt helyettesíteni?

-Természetesen van, de Centerben nem az a különleges, hogy ő egy pótolhatatlan ló lenne, hanem az, ahogyan versenyzett és az érzés amit a hátán, a nyergében annyiszor átélhettem. A nyerni akarás és az, ahogyan versenyről versenyre megakarta mutatni, hogy mire képes. Ahogyan mondtam, vannak jobb képességű, könnyebben kezelhető lovak, de az ember olyan lóval, mint Center nem találkozik mindennap. Talán ami jó és egyben pozitív dolog az ő visszavonulásában az én részemről az az, hogy egészségesen vonult vissza és nem valamilyen másabb oknál kifolyólag. Nem kellett lentebb lépni vele, mert a szintjén már nem ment volna úgy, hanem tisztességesen és büszkeséggel tudott visszavonulni. Ez megnyugtat, hiszen Center mindig is nagy helyet fog majd elfoglalni a szívemben, mert tudom, hogy még egy ilyen ló és sporttárs is egyben, mint ő, nem lesz még egy hasonló. Center egy igazi Kincs marad mindig számomra, számunkra.

A végére értünk kérdéseinknek feléd. Örülünk, hogy nyilatkoztál nekünk és kívánunk neked még sok sikert a jövőben és legalább még egy olyan lovat, mint Timpex Center! Reméljük, hogy még beszélgethetünk veled!

-Nagyon szépen köszönöm! Örülök annak, hogy itt lehettem és köszönöm a lehetőséget! Úgy legyen!

Timpex Centerre tehát várnak a boldog nyugdíjas évek Nyíregyházán, a Timpex Ménes istállójában. Kiváló karrierrel és kiemelkedő eredményekkel a háta mögött ez teljes mértékben megérdemelt a számára. Egy nagyszerű lovat ismerhettünk meg személyében, akiben mindig, minden helyzetben lehetett bízni, mint egy igazi szívvel és lélekkel küzdő sporttársban!

Köszönjük neki mindezt és boldog nyugdíjas éveket kívánunk neki a Horse Ryderz nevében!

/Szerkesztette: Csüllög Márk/

Képek: www.dijugratoszakag.hu , Mikó Bernadett